BAB I NUHUM.

1 Mai.-Ba waqt i șubh, taraf i daryá nazar kardam; báláí sath i áb, mánind i khum i chobín yak chíz i kalán ba nazar ámad; chún nazdík rafta dídam, khum i chobín bar-ámad. Siwáí ín, bisyár tikka-háí án jaház ki gháib shuda búd, ba kinára malúm me-shudand, wa án jaház i shikasta rá ba kinára, juzwí az áb bálá bar-ámada, dídam. Chún án khum i chobín rá ba khúb tarh dídam, mạlúm kardam, ki khum i bárúd ast. Az sabab i andarún raftan i áb, bárúd, mawáfiq i sang, sakht shuda búd; man án rá taraf i zamín i kinára ghaltándam. Báz, ba ummaid i ín ki dígar chíz ham ba dast bi-áyad, án-chi nazdík i jaház i shikasta raftan me-tawánistam, raftam.

Chunánchi, man nazdík rafta, dar án ín ajáyib dídam, yane, awwal, án-chi az hișșa i awwalín i án jaház, ki dar reg gor shuda búd, ilhál ba qadar i chahár dast baland búd, wa hiṣṣa i pasín i án, az hișșa i peshín judá shuda, báláí tappa i reg ba yak taraf uftáda búd; dar zer i án, reg án qadar baland shuda búd, ki ba waqt i jazr i áb dar án já piyáda-pá raftan me-tawánistam. Dar awwal, mará taąjjub ámad; lekin bądahu malúm kardam, ki az

zilzila ín naubat ba jaház rasída ast; az ín sabab, ba nisbat i awwal bisyár shikasta ast, wa chand chíz i jaház az samandar bar-ámada, az zor i áb wa hawá ba kinára ámada and.

In rá dída, iráda i makán i nau sákhtan mauqúf shud, wa dar án roz, jahat i ba andarún raftan dar jaház tadbír me-kardam. Lekin dar jaház reg pur shuda búd; az án báis, andarún i jaház raftan na me-tawánistam; báz iráda kardam, ki án chi az jaház dastyáb shavad, án ba kár meáyad; az ín murád, tamám chíz-háí án rá shikista, shikasta, me-giriftam.

3 Maí.-Arra girifta, ba ín maqsad yak sutún burídam, ki dar hissa i báláí jaház (yaní dar takhta-bandiyash) paiwasta báshad. Sutún burída, bálá shudam, wa az án, reg páshídan giriftam. Lekin dar án waqt, az tughyaní i daryá áb ba andarún ámad; az ín sabab, án kár rá tark namúdam.

4 Maí.-Máhí giriftan raftam; máhiyán rá giriftam, lekin án rá na shinákhtam, az ín sabab na khúrdam; badahu, giriftan i án qism rá tark namúda, yak máhí ba nám i dulfín giriftam. Changak i chob i máhí-gírí i man shikasta shuda búd; ammá ba yak şúrate bisyár máhiyán giriftam, wa ba áftáb khushk namúda me-khúrdam.

5 Maí.-Báláí jaház rafta, yak sutún i dígar burídam, wa az chob i archa (yaní şanaubar) si takhta basta, dar waqt i tughyaní bar kinár áwardam.

6 Maí.-Az án jaház i shikasta, mál i áhaní waghaira, chand ashyáí khurd, báz áwardam.

7 Maí.—Báláí jaház rafta, dídam, ki qabl az ín sutún wa takhta-há ki burída búdam, az án báis, báqí hiṣṣa i jaház

bár i khwesh na bar-dáshta, khúd ba khúd shikasta shuda ast. Wa tamám takhta-bandí i jaház purza purza gashta, aláḥida shuda and. Wa chand takhta-háyash tarqída, ki az án, andarúní hiṣṣa i jaház bil-kull ba nazar me-ámad, magar az áb wa reg pur shuda búd.

8 Maí.-Jahat i shiknánídan i jaház yak ramba i áhanín burdam, dar án waqt báláí jaház áb yá reg na búd. Do takhta i kalán burída, ba waqt i tughyání dar áb andákhta, ba kinára áwardam; wa ramba rá jahat i roz i dígar dar án já guzáshta, ámadam.

9 Maí.—Báláí jaház rafta, dar shikam i án, ramba rá zor dáda, dídam, ki chand khum i chobín ba nazar ámadand; án rá judá kardam, magar báz namúdan na tawánistam. Badahu, yak takhta i surb i Angrezí dídam, lekin án chunán waznín búd, ki bar-dáshtan-ash az dast i man na ámad.

Az táríkh i dahum lagháyat i chárdahum Maí. —- Panj roz bilá nágha báláí jaház rafta, sutún-há, wa takhta i khurd wa kalán, wa chand man i áhan áwardam.

15 Maí.-Jahat i burídan i takhta i surbí, do tabar hamráh i khúd burdam; yak tabar zadam, wa tabar i doyum níz bar án zadam, magar án şurb dar áb búd, az ín sabab zor i tabar na rasíd.

16 Maí.-Ba waqt i shab, túfán i shadíd ámad; az ín maujib, jaház az talátum i mauj dígar ham shikast: dar ín roz tá bisyár arșa, jahat i khúráka i khúd kabútar i jangalí me-giriftam, ammá ba báis i mauj i daryá báláí jaház rasídan na tawánistam.

17 Maí.-Yak do qitaa i jaház az zor i hawá yak kuroh dúr rafta, uftáda búd; dar án já rafta, dídam ki hiṣṣa i

awwalín i jaház uftáda ast; magar az sangíní i bisyár, án rá bar-dáshtan na tawánistan.

18 lagháyat 24 Mai.-Dar ín haft roz, bisyár chíz-háí jaház rá aláḥida namúda, guzáshtam; báz, ba sabab i darún ámadan i áb i mauj, khum-háí chobín wa do sandúq i khaláşiyán dar áb uftádand; yak shahtír wa yak khum i chobín ba kinára rasíd. Dar án khum i chobín gosht i khinzír búd, magar az áb i shor wa reg barbád shuda búd. Az ín taur tá ba pánzdahum i Jún, siwái taám khúrdan, tamám waqt dar áwardan i asbáb i jaház șarf me-kardam; az ín maujib, bisyár takhta wa sutún wa áhan dastyáb shud, chunánchi án qadar maşáliḥ búd, ki az án, yak kishtí taiyár me-shud, lekin man kishtí sákhtan na medánistam; chand dafaa az án takhta i surbí qaríb i yak wa ním man surb parcha parcha namúda, áwardam.

16 Jún.-Ba kinára i daryá raftam; sangpusht i khaile buzurg ba nazar ámad; dar án já bisyár sangpusht búd, magar man dar awwal na dída búdam. Báz malúm shud

ki dar hiṣṣa i pasín i ín jazíra șad-há sangpusht mebáshand; wa lekin agar man ba án taraf qiyám me-kardam, ba dígar kár-há bisyár nuqṣán me-rasíd; az ín báis, dar án já na mándam.

17 Jún.-Dar waqt i pukhtan, az shikam i án sangpusht, shast tukhm paidá shuda bar-ámad; az waqte ki dar ín jazíra ámada búdam, siwáí gosht i buz, wa parindagán, dígar aqsám i gosht na khúrda búdam; az ín sabab, án tukhm bisyár lazíz malúm shud.

18 Jún.-Tamám i roz bárán báríd; az ín jahat, bírún na bar-ámadam, wa az bárídan i bárán sardí shud, wa khunuk malúm gardíd; ín mausim i sardí na búd, ammá ba sabab i bárish sardí shud.

19 Jún.—Mánind i ayyám i zimistán me-larzídam, wa bemár shudam.

20 Jún.-Tamám i shab khwáb na ámad; balki sar-dard búdam, wa tap kardam.

21 Jún.-Dard shadíd shud; man tanhá búdam, dígar kase madadgár na búd; az ín sabab, ranj-am afzún shud. Dar waqte ki ba shar i Hall túfán me-wazíd, man dar án waqt dua karda búdam, ham-chunín dar ín waqt Khudá rá yád kardam, lekin dar ín waqt dil i man qayam na búd; az án jahat, na me-dánistam ki chi taur įbádat kardam, wa ba duá chi guftam.

22 Jún.-Dard i man chíze kam shud, magar niháyat khauf-nák búdam.

23 Jún.-Dard i jismí ziyáda gardíd, wa az sardí melarzídam, wa dard i sar do-bára ba shiddat ámad.

24 Jún.-Dard i man chíze kam shud.