negyedike pedig IV. vagy is Kún-László és III. Endre királyok korát 1273-tól 1301-ig. Az első kötet tehát Fejér György Codex Diplomaticusa első három kötetének; a második ez utóbbi IV. kötete 1. és 2. részének; a harmadik ugyanezen munka IV. kötete 3. részének, és az V. kötet 1. részének; végre a negyedik kötet Fejér V. kötete 2. és 3. részének és VI. köteté nek felel meg.

Pest, Julius kezdetén 1860.

WENZEL GUSZTÁV.

TARTALOM.

1000-1038.

1. Szent István törvényeinek eredeti szövege.

2. Szent Brunó tudósítása Kelet-Európa több népei közt tett térítési utazásáról, különösen Magyarország akkori állapotjáról. A tudósítás II. Henrik római-német császárhoz van intézve.

3. Kaal, ki szent István korában Gizela királyné kíséretében jött Magyarországba, Káldon Sopron vármegyében telepedik le.

3. b. (216) Szent István magyar király a veszprémvölgyi apáczák számára adott privilegiumának görög szövege.

1067 körül.

4. A Zazty-i apátság alapító levele.

1074.

5. IV. Henrik római-német császárnak Magyarország nyugati határára vonatkozó nyilatkozata.

6. Salamon király adománya a frisingi egyház számára, melyet IV. Henrik római-német császár megerősít.

1077.

7. Zvoinimir, máskép Demeter, horvát-dalmát király Brazza sziget lakosainak kereskedelmi szabadságokat ad.

1086.

8. A bakonybéli apátság jószágainak és vagyonának összeírása.

Lap

3

1092.

9. Szent László a bakonybéli apátságnak 24 telket adomá

38

nyoz.

1093.

10. Szent László a pannonhalmi sz. mártoni apátság kincseit és

vagyonát írja le, és azokat megerősíti.

MONUM. HUNG. HIST. -DIPL. 6.

39

Lap

1077-1095.

11. A Vejkei család ősatyja, ki Henrik grófot, Ung nemzetségből, Castiliába követi, Pozson és Valko megyei jószágait Both grófnak hagyományozza.

1101.

12. Kálmán király Michieli velenczei dogéval szövetségre lép.

1102.

13. Kálmán király Dalmatia jogait és szabadságait erősíti meg. 1103.

14. Szerafin esztergami érsek egyességet szerez Máté veszprémi püspök és Péter sz. mártoni apát közt.

1111.

15. Kálmán király Michieli Vital velenczei dogéhez, követeléseinek igazságáról.

16. Brazza szigetén Staniszlavi Vid a Straxevnichi sz. György templomának telket adományoz.

1125.

17. IV. Henrik császár levele Álmos vezérhez.

1114.-1131.

18. Acha, veszprémi jobbágynak végrendelete.

1135.

19. II. Béla király a Sopron vára és a bakonybéli apátság jobbágyai közt támadt s Zalamad nevű földre vonatkozó egyenetlenségekről intézkedvén, egyszersmind az apátság birtokát e tekintetben szorosabban meghatározza.

20. Magyar szállóház (hospitale) alapítása Jeruzsalemben. a) A ház, melyben később ezen szállóház létezett.

21. b) Petronilla magyar nő ezen házat megszerezvén, ugyanott alapítja a magyar szállóházat.

1137.

22. II. Béla király a pannonhalmi apátságnak földet adományoz Ravazd és Taryán közt.

1131-1141.

23. Endre veszprémi prépost, II. Béla király és Ilona királyné beleegyezésével, a sz. mártoni apátságot megadományozza.

1146.

24. Scines nő, rokonainak beleegyezésével, Chutus nevű helységet adományozza a sz. mártoni apátságnak.

56

1147.

26. VII. Lajos franczia király a szent-dénesi apátot Magyaror

szágba érkeztéről tudósítja.

59

27. II. Geiza a sz. mártoni apátságnak halászi szolgálat végett által engedi Szulvata nevű udvarnokot.

1151.

28. II. Geiza király 20 ezüst gira fejében, melyet a sz. mártoni apáttól kölcsönzött, az apátságot földekkel adományozza.

1152.

29. Margit nevű nőnek végrendelete..

1150-1154.

30. Adalbert magyar főúr, Roger sziciliai királyhoz követséggel megbízva levén, mielőtt útnak indúlna, végrendeletet tesz.

60

62

63

34. II!. Sándor pápa megerősíti a pannonhalmi sz. mártoni apátság jogait.

69

70

1176.

35. Az erdélyi káptalan Egyházfalva és Sz. Miklós helységek közt határjárást tart.

73

1181.

36. A veszprémi egyház több szabadosait földdel adományozza. 37. Fulcumár gróf a bakonybéli apátságot Palan és Meletha helységekkel adományozza meg.

75

76

1185.

38. Brazza és Lesina dalmatiai szigetek népgyűlése a povgliei sz. János templomának újra megadja régi birtokát.

77

1185.

39. III. Béla király leánya dajkájának hű szolgálatát annak testvéreiben és fiaiban megjutalmazza.

78

1187.

40. II. Orbán pápa megerősíti a pannonhalmi sz. mártoni apátság jogait.

1189.

40. b. (217) Kulin boszniai bán egyezkedése Gerváz raguzai főnökkel, a raguzaiak kereskedéséről Boszniában (Ó-szláv

nyelven).

C*

79

349

1196.

41. III. Incze pápa Boleszló váczi püspökhöz.

1173-1196.

42. Konrad montferrati őrgróf és több más keresztyén lovagok tudósítják III. Béla magyar királyt a szent föld eseményeiről, egyszersmind tőle segítséget kérvén.

1186-1196.

42. b. (218) Aszán a bolgárok és görögök czárja a raguzaiaknak kereskedelmi szabadságokat ad. (Ó-szláv nyelven.)

1197.

43. Imre király megerősíti az orodi prépostságnak jószágait. .

Lap

82

83

350

85

1198.

44. III. Incze pápa megerősíti az esztergami káptalannak a neki
Job érsektől átengedett bortizedet. .
45. III. Incze pápa megerősíti az esztergami káptalannak az
esztergami vásár jövedelem azon részét, melyet III. Béla
és Imre királyok adománya után bír. .

86

87

1198-1199.

45. b. (219) Nemanya István szerbiai nagyzsupán adománya az athosi hegyen (szveta gora, szent hegy) levő chilandari kolostor számára. (Ó-szláv nyeven.)

352

1200.

46. III. Incze pápa Gergely bíbornokot, Imre királyhoz küldött követét, a spalatói káptalannak ajánlja.

88

47. Teszéri Tamást bíróilag nyugtatványozzák, hogy tartozását lefizette.

48. Eberhard pozsonyi ispán intézkedik a solymászok Petun földéről.

89

1201.

49. János, szentmártoni apát, varsányi udvarnokai ügyében itél.

1204.

50. Imre király Jánost, Erdélynek olasz lakosát, megnemesíti.
1206 körül.

51. János esztergami érsek itélete Péter bakonybéli apát és
a veszprémi vár néhány jobbágyai közt a Scis nevű helység-
ben levő peres
földekről.

1207.

52. II. Endre király megerősíti Almissa város szabadságait 53. III. Incze pápa a borsmonostrai apátságot és annak jogait különös pártfogása alá veszi..