szövedéket és aranyos kelmét, vagy mást, mi nekik tetszik; kivéve gabonát, melyet ők Raguza városból ki ne vigyjenek a kenéz engedelme nélkül, a ki akkor idő szerint a raguzai kenézségben lesz. Úgyszinte Raguza legdicsőbb város emberei és kereskedői, kik kereskdés végett Szent Czarságodnak, vagy Szent Czarságod vejének, Péter sebastokrator földére jönnének, szabadon kereskedhessenek, és adhassanak el minden árukat a fenírt földeken akaratuk szerint (és) minden bántalom nélkül; és rajtuk kereskedési vám és semmiféle adó nem fog vétetni, sem városban, sem vásárhelyen, sem falusi vásáron, sem a hidakon, sem a folyókon, sem az utakon; sőt szabadok lesznek minden helyen, és maradjanak és járjanak akaratuk szerint, és térhessenek vissza; s védve és oltalmazva legyenek személyökben (testökben) és vagyonukban. S ha Szent Czarságodnak, vagy Szent Czarságod vejének, Péter sebastokratornak valamely embere vagy kereskedője a raguzai kenézségben meghalna, akár végrendelettel akár végrendelet nélkül, és ha nem lesz társa (druzsina), levonás nélkül a halottnak hagyatékáról készitünk leltárt; s midőu Szent Czarságod e végett levelet küldend, a halottnak vagyonát kiadjuk, és abból mit se vonunk le. Úgyszinte raguzai emberek és kereskedők halálozván Szent Czarságodnak földén, és a fenséges sebastokratornak, Péter úrnak földén, akár végrendelettel akár végrendelet nélkül, ha neki társa nem volna, a halottnak vagyona őriztessék Szent Czarságod részéről, hogy átadattassék annak, ki a fenirt meghaltnak vagyonáért a raguzai kenéz levelével küldetik. S ha Szent Czarságod vagy Péter fenseges sebastokrator embereinek valami jogügyben keresetük volna a raguzai kenézség bármclyik embere ellen; mi kötelesek legyünk, azoknak igazságot szolgáltatni (t. i. formaszerinti) perlekedés és adóztatás nélkül törvényünk szerint teljes igazságot; s úgyszinte legyen igazsága a mi embereinknek is Szent Czarságod és Péter sebastokrator földein Sz.nt Czarságod és Péter fenséges se. bastokrator (törvénye) szerint, bármiféle adóztatás és (formaszerinti) perlekedés nélkül. Semminemű kezességnek ne legyen helye köztünk és Szent Czarságod közt, mig igazság szerint nem hozatik itélet. S ha Isten segítségére lesz Szent Czarságodnak, és elfoglalja a szerb földeket, legyen azokkal neküuk ugyanazon régi törvényünk, mely Raguza városunknak volt, s legyünk általában a szerb és tengervidéki földdel és városokkal azon törvényben, mely neküuk eddig volt velők a legutóbb befolyt tizenöt év alatt. S ha Isten segítségére lesz Szent Czarságodnak, és urává leszesz az egész szerb földnek, nehogy valamely rosz ember Szent Czarságod és városunk közt ellenségeskedést támaszszon, sőt hogy a (kölcsönös) szeretet mindinkább megszilarduljon; meg akarjuk jelölni a földeket és falukat és birtokot, (melyek a mienk) száraz földen; a faluktól és birtoktól (melyek tieid); s azon földektől, és azon faluktól és birtoktól, melyek az úristen segítségével nem sokára hatalmad alá jutni és Nagyságodnak átadatni fognak. A fenirt ősi földeink és faluink és bistokunk pedig kezdődnek szent György templomától Epidaurus régi város felett, és terjednek szent Péter templomáig, és szent Péter templomától menve szent Pongrácz templomáig, és szent Pongrácz templomától, a mint a hegyek tartanak Belom felé és terjednek a malmakig, és a malmaktól, a mint a hegyek tartanak, melyek Zsrnovicza felé vonulnak; és ezen felül Vlascsiczáig, és Vlascsiczától, a mint a hegyek tartanak, melyek Sumet felett vannak, és Okáig vonul. nak; és Oka túlsó oldalától, a mint a hegyek tartanak, melyek Rjeka felett vannak, és terjednekek azon hegyekig melyek Korila felett vannak; és Korilától, a mint a hegyek tartanak, melyek Zatony, és Policza, és Orasácz felett vannak, és szent Tekla templomáig terjednek; s a mint a fenirt földek, falúk és birtok minden határai a fenirt hegyek magaslatától a tengerig lefelé elnyúlnak, az mind ösi birtokunk. S azon törvényt, mely a sóadóra nézve létezik a szerb király és Raguza város közt, Szent Czarságod is tartsa meg. S kérdés lévén minden sóról, mely árultatik, a rácz emberekre nézve a bevételnek felénél többet Szent Czarságod ne birjon, és annak másik felét birja a raguzai község, a mint ez volt a régi törvény idejében; és Szent Czarságod tartsa meg nekunk a régi törvényt. S kérdés lévén (még ez iránt), a Drina folyótól Narentáig sóadó ne vétessék más helyen, mint Raguzában. S ha Isten segiti Szent Czarságodat elfoglalni minden tengervidéki városokat, (a mikép) a mi anyaszentegyházunk minden (ottani) templomainknak anyja, tartassék az meg, a mi minden városokban megtartatott, vagy a szárazfölden, akár (legyen szó) püspökségekről, akár kolostorokról, akár templomokról, akár papokról, akár más jogositványról, mely neki (t. i. a szentegyháznak) volt régi időktől fogva, (s) legyen neki szabadsága, a mint megirva van régi privilegialis okmányokban. S mi, Raguza városunk egész községe, kisek és nagyok, tartozzunk esküvel kötelezni minden kenézet, ki idő szerint Raguzában lesz a velenzei dicső doge akaratánál fogva, midőn a kenezségi esküt leteszi, hogy tartsa meg ezen fogadást kenezsége idejéig. S ha mi megszegjük ezen esküt és ezen fogadást, úgy itéljen felettünk Isten ezen esküre nézve, ezen világon és a másikon; s nekünk és gyermekeinknek ne legyen bocsánat a magas római pápától mindörökig; s a fenirottakon kivül, fogjuk teljesíteni azon lelkünk udvével járó esküt, s azon tisztet és szolgálatot, mellyel tartozunk a doge úrnak és a velenczei községnek, míg Szent Czarsågod élete és a mi életünk tart. S hogy ezen fogadástétel és ezen irás annál nagyobb erővel bírjon, le van pecsételve községi pecsétünkkel, és Marsigli György Raguza városunk dicső kenézének pecsétével. Ezek pedig azoknak nevei, kik esküttek, hogy ezen fogadástétel szilárd és állandó legyen: dicső és főtekintetü Marsigli György, raguzai kenéz úr. Birák: Petrovity Bubagna, Lompridity Dobrona, Szlabity Foszkó, Bolacsity Máté, Krusity Paszkal. Tanácsnokok a kis tanácsbói: Negomirity Jakab, Ranenity Dobroszlav, Ivanity Vukasz, Matevovity Péter, Sztilevity Margarit, Petronity Gergeiy. A tanács által megkeresve: Gudulity Grubesza, Pezsenity Mihály, Budacsity Tódor, Csernesity Kolenda, Volkevity Endre, Vitonity Cserne. Községi tanácsnokok Mencsetity Demeter, Pikurarevity Palma, Lompinovity Kolenda. Községi ügyészek (prczi): Krusity Goiszlav, Bogdanovity Zsuna Péter. Ranenity Zsun. Városi ügyészek: Picsinezsity Nikulicza, Szrecsity Péter. A szent istenanya vagyonának gondnokai: Gradity Paszkal, Proklecsity Bálint. Tanácsnokok a nagy tanácsból: Prodancsity Varszanko, Csimity Marin, Krusity Barbi, Mangerovity Péter, Hobuzsity Marin, Petrovity Ruszin, Cornelovity Elek, Katuncsity Mihály, Dobroszlavity Vid, Lomprity Mengacsa, Getaldity Vid, Bincsulity Mihály, Bocsinesity Gervaz, Movrjesity Fülöp, Mainerevity Mihály, Gan24 MONUM. HUNG, HIST. - DIPI. 7. gulity Péter, Pezsinovity Bogdan, Kruszity Péter, Belesity Ruszin, Donatevity Máté, Pikura revity Marin, Mernuch Kelemen, Pribavity Vazul, Binesulity Marin, Bundity Petron, Donatevity Prugla, Szacsivavity Márton, Csrevity Endre, Mihoility Prugla, Karnizity Péter, Macsinevity Péter, Csiponity Paszkal, Pacsity Palma, Vilan Marin, Nariklity Balázs, Dobrovity Petron, Bocsincsity Damian, Csrevity Zsun, Zerzovity Zsun, Csankinity Balázs, Csakanity Péter, Vizolity Pologrin, Pobority Endre, Goiszlavity Endre, Boleszlavity Zsun, Barbority Vid, Veresztovity Máté, Rasztity Máté, Picsinezsity Fulöp, Pikurarevity Zsun, Rozinovity Mihály, Maizsality kenéztől Pál, Benesity Endre, Martinuzsity Nikulicza, Vita Szoszen Csernetából, Bolesvity Zsun, Gledity Zsun, Makszity Palma, Cselpa Marin, Czerevity Miklós, Ruszinovity Balázs, Tripun kenéztől György, Judas kenéztől Tripun, Lomprizsity, Movrjesk, Gamity Marin és Valicza, Boleszlavity Pál, Szilivjesztrovk Mihály, Szaracsity Pál, Markusity Mihály, Praszetity Bocsin, Kiszonity Marin. S ezen egész iráshoz képest a raguzai kenéz és Raguza város egész községe részéről Gulerivity Márton bán, a raguzai kenéz úr és minden raguzai főurak akaratával, a gyűliésre a haranggal harangozva, a mint a raguzai törvényben van, saját és az egész raguzai község lelkére ezen szerződés megtartását megerősítette és reá esküdött. 242. (161. c.) Uros István szerbiai király megerősíti a raguzai kalmárok szá. máru atyjának privilegiumait. 1253. + СИ МОЄ ПОВЕЛЕНІЄ ПИШЕ КРАЛЕВЬСТВО МИ ЛЮБОВЬном8 си ирисьном8 КНЕ38 ДОВРОВЬЧьском8 Марцѣл8 ГЕШРЬГИЮ И Высмы ВЛАСТЕЛОМЫ И Васки шпькинѣ градьской, такоре ДЬ СЕГО ДАНЕ .ГІ. АВЬГУСТА до суда, кои поставьламо по Закон8 НАШИ прави, да си ХОДЕ ВАШИ КУпьци по моїє ШЕЛАсти свободно НИКОМЬРЕ ЗЛО НЕВРЕГЕНИ, И ПАЧЕ АКО СИ ХОТЕ ИТИ 8 Т808 ЗЕМЛ8 С КУПЛАМи своими, да СИ ИД8 НИКИМРЕ 8БРАНЕНОМЬ, НЕ ПРЕТЕ ДА ГРЕДИ НА ТРАГЕ КРАЛЕВЬСТВА ми и поДАВЬШЕ ДОХОДЕКА ГОСПОДЬСки ни, таMW ЖЕ ДА ХОДЕ ПО ЗЕмламы продаюкѣ, ако ли си като WHEYL 8ЗЛЮБИ Стати клиза ради или на Сѣници или гдѣ, да си СТАНЕ, и вин8 да даю доходька господЬСКИ. КТО ЛИ СЕ ШЕРѣТЕ ПРЕСЛУШАВЬ ПОВѣЛЕНІЄ КРАЛЕВЬСТВА МИ, ДА СЕ НАКАЖЕ ГНЕВОМЬ НАКАЗАНИЕМЬ краЛЕВЬСТВА МИ; WБРЕТЕ ЛИ Сѣ Кто шть нихь трыговьцѣ нь ШЕДЬ НА ТРЪГѣ, ИЛИ ГДЕ ГОДЕ СТАВЬ, НЬ ДАВЬ ВРЕЧЕНОГА ДОХОДЬКА КРАЛЕВЬСТВА МИ, да имь сѣ 8землѣ к пла, како 16И ПРЕГИ НЕЗЕМАНО НЬ ШЕДЬШИМА НА ТРЬГЕ ГОСПОДЬСКЕ. НЕ 8ЧИНЕ ЛИ МИ ПРАВьдѣ, и приврьж ИМА КЛЕТЬВ8 МОИ ВЛАСТЕЛИНЬ, КОИ ХОКЕ БИТИ НА СЕДѣ, И ЗРЕЧЕ ИМА брокь, такьци Урока, како БУДЕ МОКНО И КУПЬЦЕМЬ ЗЬВРАТИТи сѣ 8 градь ихь свободно сЬ свѣми своими правадами: ако ли СЕ КТО ШЕРЕТЕ през 8рокь или 8 МОЕ ШЕЛАСТИ или 8 ТОГЕН ЗЕМЛЕ, ДА ИМА СЕ КУПЛИГА 83МЕ. 8ЧИНЕ ЛИ Ми правьд8, и 8сьХОТЕ ИМАТИ ВАСТЬ КРАЛЕВЬСТВ8 ми, како с8 имали посподин8 штьца, како МИ СЕ С8 WЕЋКАЛИ, И ПОДАДЕ МИ, ШО ми с8 си ихь влАСТЕЛК ШЕЕТОВАЛИ: БРАТЬ ЯНЬДРЕЙ И своимь си братомы Соломонь и Тодорь Бодачикь и Петрь Жень Богданикь, да стою к НИМА 8 ТОМЬ WET, КОИМ |